|
A Magyar Tudományos Akadémia, Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet Operációkutatási és Döntési Rendszerek Laboratórium és Osztály, valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdasági Döntések kihelyezett Tanszéke hosszú évek óta foglalkozik döntési rendszerekkel, döntéstámogatással; az elméleti vizsgálatokon, az oktatáson és a döntéstámogató rendszerek fejlesztésén túl (pl. WINGDSS) több gyakorlati feladatot oldottunk meg és számos környezeti hatástanulmányt készítettünk. A szennyezőanyagok levegőben, folyóvízben és talajvízben történő terjedését modellszámítások segítségével vizsgáltuk, amiket az érvényben lévő Magyar Szabványok és előírások alapján, az általunk kifejlesztett szoftverrendszerekkel végeztünk. 1. DÖNTÉSI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSA Az elmúlt években
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága megbízásából végzett Szakértői, adatfeldolgozási és értékelési feladatok ellátása a központi költségvetési szervek számára, és 17 párhuzamosan futó informatikai tender kiértékelése (1997) c. tanulmányban ismertetett döntési módszerekkel és a WINGDSS szoftverrel 8 döntéshozó munkáját segítettük, akik 17 párhuzamos tenderre beérkezett 468 ajánlatot értékeltek, 2 fordulóban 18, ill. 5-8 kritérium szerint, 5 nap alatt. Az 1998. évi hasonló munka során 9 döntéshozó munkáját segítettük 168 ajánlat értékelésében, amelyeket 1 fordulóban értékeltek 100-150 kritérium szerint, 3 nap alatt. A tenderek által kötött szerződések keretében 1997 óta évente 4-5 milliárd forint értékben történik informatikai eszközök beszezése. A Gazdasági Minisztérium Kereskedelemfejlesztési és Befektetésösztönzési Főosztálya megbízásából 1999. végén a Gazdaságfejlesztési Pályázat, az ''Ipari Park'' cím elnyerésére, valamint az ipari parkok infrastrukturális beruházásainak segítésére kiírt pályázat és a Minőségbiztosítási Pályázat értékelését végeztük el, amik közül a legnagyobb volumenű és legjelentősebb hatású a Gazdaságfejlesztési Pályázat. Az értékelést az 1996., 1997., 1998. évek pályázati és tényadatain végeztük el. Az értékelés elvégzéséhez a Gazdasági Minisztérium megfelelő adatbázisa állt a rendelkezésünkre, mely a szerződésekre vonatkozó pályázati és tényadatokat tartalmazza. Az értékelési feladatot csoportos többszempontú döntési feladatként megfogalmazva a WINGDSS 4.1. szoftverrendszerrel oldottuk meg, amit a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet, Operációkutatás és Döntési Rendszerek Osztályán fejlesztettünk ki. A feladat megoldása - az uniós értékelési elvekkel megegyezően, számszerűleg is kifejezhető módon - azt mutatta meg a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatot kezelő minisztériumi főosztálynak, hogy a költségvetés által 1996 és 1998 között mintegy 170 pályázónak kiosztott támogatások eredménye a kitűzött gazdaságpolitikai célokkal mennyire volt összhangban. 2. KÖRNYEZETI ÉS DÖNTÉSI PROBLÉMÁK EGYÜTTES VIZSGÁLATA Osztályunk hosszú idő óta foglalkozik döntéstámogatással és környezeti modellezéssel. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából a Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízminőségi modellezésére többszempontú döntési módszerek felhasználásával (1998) című megbízás kapcsán új módszertant és szoftverrendszert dolgoztunk ki. Az .A.S.A. Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Magyarország Kft. megbízásából elkészítettük a "Kertváros" Délkelet Agglomeráció Kistérségi Területfejlesztési Társulás kommunális hulladék elhelyezésének kérdéseit vizsgáló döntéselőkészítő tanulmányt (1997). A döntéselőkészítési tanulmány következtetése szerint a térség hulladékelhelyezésének hosszú távú megoldását kizárólag egy regionális lerakó jelenthetné és a tanulmányban a három lehetséges helyszín közül, az általunk kifejlesztett döntési módszertan felhasználásával javasoltunk egyet, ahol azután a beruházás megvalósult. 3. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATOK Az általunk készített környezeti hatásvizsgálatok közül kiemeljük az .A.S.A. megbízásából a Gyál térségében létesített regionális hulladéklerakóra és a BHG Beruházó Bt. megbízásából a MOM-Parkra készített tanulmányt, mivel az előbbi beruházás már megvalósult, az utóbbi pedig befejezés előtt áll. Ezeken kívül is még számos hatástanulmányt készítettünk a) MOM-Park A BHG megbízásából mint fővállalkozók elkészítettük a MOM-Park területén létesítendő épületkomplexum: irodaépületek, multifunkcionális bevásárló központ, szálloda, lakóépületek és mélygarázsok együttes környezeti hatásvizsgálatát (1998). A sokrétű vizsgálat során különös figyelmet kellett fordítani arra, hogy az építkezés és üzemeltetés során a szomszédos városrészek lakosságának az érdekei ne sérüljenek, valamint arra, hogy a levegő és a talajvíz környezetterhelése a megengedett határértékeken belül maradjon. b) Regionális hulladéklerakók A már említett döntéselőkészítő munka után mint fővállalkozók
megbízást kaptunk a Regionális hulladéklerakó Gyál térségében történő
megvalósítása környezeti hatástanulmányának elkészítésére (1998). Ennek
alapján az .A.S.A. a regionális hulladéklerakó létesítésére megkapta az
engedélyt, a lerakó azóta elkészült és üzemel. A tanulmányban ismertetett
talajvízszennyeződés-terjedési modellt és a megoldására kidolgozott szoftvert
a lerakó havaria tervének kidolgozásához készítettük.
c) Dunaharaszti szennyvíziszap komposztáló A Dunaharaszti Közmű Iroda Kft. megbízásából 1999-ben készítettük a tervezett Dunaharaszti Szennyvíziszap Komposztáló Telep előzetes környezeti tanulmányát. A létesítendő komposztáló telep feladata a város szennyvíztisztító telepén keletkező szennyvíziszap komposztálása. A telephez nagyon közel (125 méterre) elhelyezkedő Duna-Tisza csatorna szennyeződéstől való megóvása érdekében a komposztáló telep biztonságos működése különösen fontos szempont volt az értékelés során. A hulladéklerakók esetében alkalmazott talajvízszennyeződés-terjedési modell és szoftver továbbfejlesztett változatát alkalmaztuk e munka kapcsán, mivel a Duna-Tisza csatorna közelsége miatt az eredeti modell erre az esetre nem alkalmazható. d) Göd Göd Nagyközség Önkormányzata megbízásából készítettük a Budapesti Golf és Country Klub Golfpálya előzetes környezeti hatásvizsgálata (1998) című munkát, melyben a Göd és Fót között elterülő térségben tervezett golfpálya várható környezeti hatásaival foglalkoztunk. A hatásvizsgálaton túlmenően olyan szakmai garanciarendszer kidolgozását is elvégeztük ebben a munkában, amely a golfpálya megépítése és üzemeltetése során garantálja a területen elhelyezkedő védett növények, elsősorban a láprétek megóvását. e) Komló A hatástanulmány elkészítését Komló Város Polgármesteri Hivatala rendelte meg és a HAF Rt támogatásával készült Részletes környezeti hatástanulmány a Komló, Béta-akna üzemterületen tervezett hulladék akkumulátor feldolgozó létesítésére címmel (1999). Ebben a munkában a szennyező anyagok kibocsátására, a várható levegőminőségi hatásokra és a hatásterületre vonatkozó vizsgálatokat végeztük a Magyar Szabvány előírásai alapján és az általunk kifejlesztett szoftverrendszer segítségével. f) Rákos-patak A Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal, Környezetvédelmi Ügyosztály megbízásából készített, a Környezeti állapotfelmérés és állapotértékelés a Rákos-patak medrére és árterületére című (1997) munkában a Gödöllő melletti Margita-hegynél és Erzsébet-parknál (kis Rákos-patak) eredő, Gödöllőn kívül Isaszeget, Pécelt és Budapest több kerületét érintő Rákos-patakot és környezetét, vízgyűjtő területét, vízminőségi és egyéb adatait elemeztük és értékeltük. A patak valós hidrológiai viszonyai, valamint a revitalizációs terv hidrológiai hatásának ellenőrzése is a projekt részét képezte. 4. KÖRNYEZETI MODELLEK 4.1. Levegő A szennyezőanyagok levegőben történő terjedésének modellezését a Magyar Szabvány előírásainak megfelelően végezzük pontforrások, felületi források és vonalforrások emissziójára, az általunk kifejlesztett APT szoftver segítségével. A modellezés során több szennyező forrás együttes hatása is vizsgálható. A számítások folytonos és pillanatnyi kibocsátásra, illetve rövid és hosszú átlagolási időtartamra végezhetők. Domborzat esetén a szintkülönbségek is figyelembe vehetők, digitális térképekre alapozott számítási technikával. Az eredmények számszerűen szövegfájlokban, térképes megjelenítés céljára pedig képformátumban jelennek meg. A digitális térképek az eredményt füstcsóva vagy izokoncentrációs sávok formájában jelenítik meg. A füstcsóváról függőleges keresztmetszeti képek is készíthetők. A hatásterületet több szempontrendszer figyelembevételével határozzuk meg. Az utóbbi években végzett terjedésmodellezési tanulmányok:
A különböző vízminőségi jellemzők - elsősorban a szennyezőanyagok (például cián) fajtái és koncentrációja - álló-, ill. folyóvizekre végzett szennyezőanyag terjedési modellezése során az anyag-koncentrációk jövőbeli alakulásának a kiszámítását, ill. becslését végezzük. A szennyezőanyagok hígulása, a biodegradáció, a biológiai felerősödés és az ülepedés azok a fontosabb folyamatok, amelyeket a modellekben figyelembe veszünk. A vízminőségi jellemzők adott pontokra vonatkozó értékei vagy közvetlenül méréssel, vagy pedig származtatott módon (pl. modellezéssel) határozhatók meg. Egy-egy konkrét szennyezőkomponens szerint a vízminőségi osztály hosszabb szakaszokon folytonosan meghatározható és térképen ábrázolható, modellekre épülő eljárások segítségével. Felszíni vizek vizsgálatára a szennyezőanyagterjedési modell és az oxigénháztartási modell alkalmazását végeztük a már említett, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából folytatott projekt, A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízháztartás rendszerének számítógépes modellezése a többszempontú döntési módszerek felhasználásával (1998) során. A kidolgozott modell újdonsága, hogy kanyarokkal rendelkező, tehát görbe vonalú vízfolyásra fejlesztettük tovább a korábban csak egyenes vonalú vízfolyásokra kidolgozott eljárást. 4.3. Talajvíz A szennyezőanyagok talajban történő terjedésére kidolgozott, a hatásvizsgálatok ismertetésénél már említett modelleket használva meg tudjuk becsülni, hogy abban az esetben, ha - minden előzetes óvintézkedés dacára - egy adott időpontban mégis megsérülne a vizsgált objektum (például hulladéklerakó) szigetelése, akkor ennek következményeként különböző irányokban és távolságokban milyen mértékben szennyeződne a talaj. Eddigi alkalmazásaink során két regionális hulladéklerakóra (Apc, ill. Taksony térségében), egy komposztáló telepre (Dunaharaszti térségében), valamint egy aluminiumkohóból származó salak depóniára (Apc térségében) vonatkozó számításokat végeztük el, amik a környezetvédelmi engedély megadásához szükséges hatásvizsgálatokban, illetve cikkekben szerepelnek. |
